A könyvtár története
Edelény község eredetéről nincsenek megnyugtató forrásaink. Elnevezése az Adelin (vö.: a német Adel = nemes …) személynévből ered. Ez arra enged következtetni, hogy névadó első birtokosai között német nemesek voltak. …. Az Edelin személynév – mint az Adelin(g) változata – Árpád-kori okleveleinkben többször előfordul.
A község neve: Edelin, Edelyn változatban merül fel először a helységünket említő első oklevélben 1299-ben, amikor Roland nádor itt közgyűlést tart.
(Részlet Edelény múltjából 54-55 p.)
„Kis városka épült, úgy hívják: Edelény.
Ilona hercegnő, Szent László leánya
Nevezte volt így el, nyolcszáz éve már ma
Nevérül egy hű és daliás vitéznek.
Ha meghallgatjátok, mindent elbeszélek.”
(Részlet) (Reviczky Gyula: Edelény, a holtig hű szerető : igaz história három énekben) (1883)
Előtörténet – Edelényi könyvtárak
Az első könyvtár 1893-ban létesült az Edelényi Polgári Olvasókör berkein belül, 56 könyvvel. 1903-ban megalakult az Edelényi Kathólikus Olvasókör is s valószínűleg könyvtára is volt, de erről nincsenek ismereteink. 1903-ban gazdasági népkönyvtár alakult, amelynek 1912-ben 100 kötete volt. Ugyancsak 100 könyvvel rendelkezett az Edelényi Kaszinó könyvtára, melyet azonban csak a kaszinó tagjai használhattak, és elsősorban a tagok érdeklődési körének megfelelő könyveket tartalmazott. Létezett még egy magánkönyvtár az edelényi kastélyban, melyről egy jegyzék maradt fenn gróf Eszterházy István idejéből, a 18. század végéről. Az egyesületek könyvtárai a második világháború után megszűntek, s csak 1952. október 19-én alakult újra könyvtár a településünkön.
(Részlet a 2014. nov. 26-ai Könyvtárátadó ünnepség megnyitó beszédéből.)
A Városi Könyvtár története
A kulturális élet alapszintű megteremtésének egyik fontos és lényeges eleme volt az 1952-es Minisztertanácsi határozat, amely előírta a könyvtárak létrehozását. Borsod-Abaúj-Zemplén megye első járási könyvtára 1952. október 19-én nyílt meg a nagyközönség előtt Edelényben, ekkor kérte fel Szőnyi László a megyei könyvtár igazgatója Slezsák Imrét, hogy vállalja el a könyvtár vezetését.
Az Edelény község könyvtárügyét is szolgáló létesítmény a település központjában, egy régi magánlakásban került kialakításra két helyiségben 72 m2 alapterületen. 1955-ben a Járási Statisztikai Felügyelőséggel cserélve kb. 92 m2 alapterületűre nőtt a könyvtár. Berendezése nagyon szegényes volt megalakulásakor.
A könyvtár életében jelentős változást hozott, amikor a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága határozata alapján megkapták a Honvéd Kiegészítő Parancsnokság 150 éves, rossz állapotban lévő épületét, melyet a Megyei Tanács és a Művelődésügyi Minisztérium anyagi támogatásával kb. 1 millió Ft költséggel újjáépítettek és berendeztek. A munkából jelentős részt vállaltak a könyvtár dolgozói.
Az 1963. december 22-én felavatott könyvtár modern berendezésével, felszereltségével és a feladatnak megfelelő térelrendezésével jó példát adott a modernizálásra, felújításra váró intézményeknek. 1966-67-ben kétszintes „tápraktárral” bővült a könyvtár.
1977-ben a Nagyközségi Tanács döntése alapján az 1962-ben szolgálati lakásnak épült részt megkapta az intézmény és így mintegy 80 m2-rel egészült ki. A helyiségeket átalakítva bővült a gyermekrészleg is. A felnőtt olvasóban galériás részt alakítottak ki és itt helyezték el az olvasótermi állományt. 1976-ban került sor a zenei részleg kialakítására, tizenkét négysávos hallgatóhely állt az olvasók rendelkezésére sztereó minőségben. 1979-ben újabb bővítéssel sikerült elérni, hogy 1980-ban 400 folyóméter vasállványzatú polcrendszerrel folyóiratraktárt alakítsanak ki. Az állványzat anyagi fedezetét a Kulturális Minisztérium biztosította pályázat útján. 1980-ban egy kis nyomdával is gazdagodott a könyvtár, majd 1986-ban újabb résszel bővült.
2014-ben Edelény belvárosának értéknövelő és funkcióerősítő fejlesztése, I. ütem ÉMOP-3.1.2/A-09 pályázatán belül megvalósult a könyvtár épületének felújítása és akadálymentesítése.
Az intézmény névváltozásai:
1952. október 19-én, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács intézményeként jött létre az Edelényi Járási Könyvtár mint a település közművelődési könyvtára és a járás könyvtári módszertani alközpontja. Az intézmény neve és funkciója a közigazgatási átszervezések hatására többször változott:
– 1971-ig Járási Könyvtár
– 1971 – 1983-ig Nagyközségi és Járási Könyvtár
– 1983 – 1986-ig Városi jogú Nagyközségi Könyvtár
– 1986-tól (Edelény várossá válásától) Városi Könyvtár
– 1994. január 1-jétől Városi rendezvények Háza és Könyvtár (egyesítették a város művelődési intézményeit)
– 2000. április 1-jétől Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum
– 2008-tól Művelődési Központ, Könyvtár és Szekrényessy Árpád Múzeum
– 2015. szeptember 3-tól Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely
– 2020. január 1-től Hadobás Pál Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely
A könyvtár vezetői:
Slezsák Imre († 2002), pontosan 40 évig (1952-1992), nyugállományba vonulásáig állt az intézmény élén, őt követte 1992-1999 között Laki-Lukács László († 2017), és 1999. december 1-jétől Hadobás Pál († 2019), 2019. március 1-től megbízott igazgató Jacsman Andrea, majd 2021. január 1-jétől Kércsi Tibor az összevont intézmény igazgatója.
Irodalomjegyzék:
Slezsák Imre: Az Edelényi Járás könyvtártörténete 1966-ig. (Szakdolgozat). Edelény, 1966. 107 p.
Augusztinyi Béla: A harmadik ötéves terv /1966-1970/ könyvtári célkitűzéseinek megvalósulása az edelényi /Borsod-Abaúj-Zemplén megye/ járásban. Edelény, 1972. 106 p.
Krajnyák Bertalanné: Az Edelényi Nagyközségi és Járási Könyvtár története 1981-ig. Borsodszirák-Edelény, 1981. 57 p.
Budinszkiné Levek Klára: A könyvtárügy helyzete napjainkig. (Szakdolgozat). Nyíregyházi Főiskola, 2005. 72 p.
Fischerné Diczházi Judit. Az edelényi városi könyvtár története 1997-2007-ig. (Szakdolgozat). Nyíregyházi Főiskola, 2007. 61 p.