Az intézményünk névadója: Hadobás Pál (1953 – 2019)
Hadobás Pál mintegy három évtizeden keresztül látott el vezetői pozíciót a város kulturális intézményeiben. Kezdetben négy évig a Művelődési Központ és Ifjúsági Ház igazgató helyettese, majd 1986-tól nyolc éven keresztül igazgatója volt. 1999-2019-ig, közel húsz éven keresztül, haláláig látta el az összevont intézmény igazgatói tisztjét., a városban és a környéken élők, a városvezetők és munkatársai megelégedésére. Színvonalas, odaadó szakmai és vezetői munkájával, helytörténeti tevékenységével és nem utolsó sorban emberségével megérdemelten nyerte el a szakma legrangosabb elismerését a Magyar Kultúra Lovagja címet és kiérdemelte, hogy halála után rövid időn belül az összevont művelődési intézményt róla nevezte el Edelény Város Önkormányzata. Példamutató vezetői és szakmai munkája alkotó szellemisége ma is kötelezi a róla elnevezett intézmény dolgozóit, vezetőjét a helyi közösségért való odaadó munkára, a kulturális értékek megőrzésére és népszerűsítésére. Munkássága során az 52 számot megért Edelényi Füzetek sorozatból 18 darabnak volt a szerkesztője. Szintén nagyon sok számát szerkesztette az eddig 44 részből álló Tájházi Közlemények című sorozatnak 1997-2018 közötti időszakban. Hat számnak társszerkesztője volt Laki Lukács Lászlóval, majd harminchárom számnak önálló szerkesztője. Ezen neves kiadványok mellet sok egyéb „szóló, hiánypótló” kiadványnak is szerzője volt.
Életrajz:
Született 1953. szeptember 9-én Ormosbányán, elhunyt 2019. augusztus 13-án Edelényben.
Az általános iskola elvégzése után a miskolci gépipari technikumban tanult, ahol 1972-ben általános gépésztechnikusi oklevelet szerzett. Az érettségi után az Ormosi Bányaüzemnél helyezkedett el műszaki munkakörben.
A sorkatonai szolgálat letöltését követően 1976 decemberétől 1979 augusztusáig az ormosbányai Bányász Szakszervezeti Művelődési Ház képesítés nélküli népművelőjeként tevékenykedett.
1979 és 1983 között az egri tanárképző főiskola levelező tagozatára járt, ahol 1983-ban népművelés-pedagógia szakon szerzett diplomát.
1981-től az Edelényi Járási, Nagyközségi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház munkatársa, mint népművelési előadó. 1982-ben igazgatóhelyettesé, majd 1986-ban igazgatóvá nevezték ki az intézményben.
Az edelényi művelődési intézmények 1994-es összevonása után, a Városi Könyvtárba került, ahol – mint múzeumi népművelő – helytörténettel foglalkozott.
Az Istvánffy Gyula megyei honismereti pályázaton 1996-ban és 1999-ben első helyezést ért el pályamunkáival, 1997-ben Istvánffy—díjat kapott, 2000-ben és 2005-ben pedig különdíjjal jutalmazták.
1999. december 1-jétől az összevont edelényi művelődési intézmények igazgatója.
Munkásságának kiemelkedően fontos része volt a hagyományok, helytörténet kutatása, ápolása, utókor számára történő megörökítése. Számos könyvet írt és szerkesztett Edelény, a Bódva-völgy történetéről – ezekben feldolgozott legendákat, numizmatikai emlékeket, irodalom- és helytörténeti témákat. Közel 15 évig szerkesztette az Edelényi Füzetek helytörténeti kiadványsorozatot, valamint a Borsodi Tájház közleményei című periodikát.
Hobbija volt a numizmatika és a falerisztika (kitüntetésekkel foglalkozó tudomány).
Tagja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművelők Egyesületének, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesületnek, a Magyar Numizmatikai Társulatnak, a Kazinczy Társaságnak, alapítója és titkára a Kalász László Társaságnak.
Edelény város Önkormányzatának döntése alapján 2020 január 1-től az összevont intézmény felvette a nevét.
Kitüntetések:
2003-ban a Magyar Kultúra Apródja (közművelődési munkásságáért).
2006-ban a Magyar Kultúra Lovagja.
2007-ben Pro Urbe Edelény emlékérmet kapott a városért végzett kiemelkedő tevékenységéért.
2010-ben Honismereti Emlékéremmel díjazták.
2016-ban Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.
2017-ben a város legmagasabb elismerését kapta, Edelény Város Díszpolgára lett.
Könyvek, kiadványok:
Hadobás Pál: A munkásművelődés hagyományai az ormosi bányaüzemben (Szakdolgozat) (1983)
Hadobás Pál: Az ormospusztai magyar királyi állam vasgyári bányaüzem története, létrehozásától az államalapításig (1986)
Hadobás Pál: Az 1848-1849-es Magyar forradalom és szabadságharc kitüntetései (1995)
Hadobás Pál: Repülősök a második világháborúról (1995)
Hadobás Pál (összeáll., szerk.): Emlékképek: Edelényiek a második világháborúról (Edelényi füzetek/11.) (1995)
Hadobás Pál: A katonai Mária Terézia rend és a magyar királyi Szent István rend: Bibliográfia, szemelvények (1996)
Hadobás Pál: Mit olvastak az ormospusztai munkások olvasókörének tagjai 1935-ben? (1996)
Hadobás Pál: Ormosbánya: Egy bányatelep fejlődésének vázlata fényképek és térképek segítségével (1996)
Hadobás Pál (összeáll., szerk.): Fejezetek az edelényi iskolák történetéből (Edelényi füzetek/14.) (1996)
Hadobás Pál: Edelény: Helytörténeti olvasókönyv általános és középiskolások részére (1997)
Hadobás: Egy református táborilelkész második világháborús emlékei (1997)
Hadobás Pál: A magyar úttörők szövetsége és a magyar kommunista ifjúsági szövetség kitüntetései, jelvényei, érmei: gyűjteményem ismertetése (1997)
Hadobás Pál: Szemere Gyula: (1898-1981): Dokumentumok és fényképek egy honvéd gazdászati őrnagy életéről és katonai pályafutásáról (1997)
Hadobás Pál, Budai Sándor: Gazdaságfejlesztési kezdeményezés Edelény város térségében (1998)
Hadobás Pál: Két falerisztikai dolgozat: Katonai teljesítmény és fegyvernemi jelvények az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregeiben a kiegyezéstől a monarchia felbomlásáig: Az 1945 utáni magyar katonai tisztképzés jelvényei (1998)
Hadobás Pál (szerk.): 1848-1849 emlékei Edelényben és környékén (Edelényi füzetek/18.) (1998)
Hadobás Pál (szerk.): Edelény és a Bódva völgye: segédkönyv a helytörténet és a természetrajz tanításához általános és középiskolák részére (1999)
Hadobás Pál: Dokumentumok Ormosbánya múltjából (1908 – 1946) (1999)
Hadobás Pál: Az edelényi L’ Huillier – Coburg kastély a sajtó tükrében (1999)
Hadobás Pál: Az edelényi Városi Könyvtár kiadványai a sajtó tükrében (1999)
Hadobás Pál (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye kis múzeumai (Edelényi füzetek/20.) (2000)
Hadobás Pál: Ormosbánya: epizódok egy bányatelep múltjából (Edelényi füzetek/21.) (2000)
Hadobás Pál: Edelény városkörnyék válogatott honismereti bibliográfiája (Edelényi füzetek/23.) (2000)
Hadobás Pál (szerk.): Kalász László: bibliográfia, szemelvények (Edelényi füzetek/29.) (2003)
Hadobás Pál (szerk.): Ami marad: írások Fecske Csabától és Fecske Csabáról (Edelényi füzetek/30.) (2003)
Hadobás Pál: Az 1848-49-es szabadságharc a Vasárnapi Újság néhány évfolyamában (2004)
Hadobás Pál: Emlékhelyek Edelényben (Edelényi füzetek/32.) (2004)
Hadobás Pál: Gránáthüvely-vázák: gyűjteményem ismertetése (2004)
Hadobás Pál: „Kelt levelem…”: képes-levelezőlapok a világháborúkból (2004)
Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban (Edelényi füzetek/34.) (2005)
Hadobás Pál: Aggtelek és környéke a Karszt és Barlangban: 45 évvel ezelőtt jelent meg a Karszt és Barlang első száma (2006)
Hadobás Pál: Andruskó Károly három metszet-sorozata (2006)
Hadobás Pál: Bányászati és kohászati kitüntetések, érmek, plakettek, zsetonok, bárcák és jelvények: gyűjteményem ismertetése (2006)
Hadobás Pál: Az Edelényi füzetek, 1987-2006 (Edelényi füzetek/36.) (2006)
Hadobás Pál: Bódva-völgyi kortárs irodalom (Edelényi füzetek/37.) (2007)
Hadobás Pál (összeáll., szerk.): Az edelényi L’Huillier-Coburg kastély (2009)
Hadobás Pál: Válogatott írások (Edelényi füzetek/42.) (2010)
Hadobás Pál: Az edelényi L’ Huillier – Coburg kastély a sajtó tükrében 1999-2010, 2. (2011)
Hadobás Pál (szerk.): Edelény környéki emlékek az 1848-49-es szabadságharcról (Edelényi füzetek/48.) (2014)
Hadobás Pál (összeáll., szerk.): Bódva-völgyiek a Nagy Háborúban (Edelényi füzetek/49.) (2014)
Hadobás Pál: Világháborús emlékművek Edelény környékén (Edelényi füzetek/50.) (2015)
Hadobás Pál (összeáll., szerk.): Bódva-völgyiek a Totális Háborúban (Edelényi füzetek/51.) (2015)
Hadobás Pál (összeáll., szerk.): Edelény 30 éve város (2016)
Hadobás Pál: Szobrok, emlékművek, emléktáblák Edelény környékén (Edelényi füzetek/52.) (2019)
Volt Könyvtárvezetők:
Slezsák Imre
1932. szeptember 13-án született Finkén (1963-tól Edelény része). 2002. április 28-án hunyt el Edelényben. Elemi és polgári iskolái után a diósgyőri ipariskolában dolgozott vasesztergályosként és közben Finkén könyvtároskodott szabad idejében. Ezt követően a diósgyőri tanműhelyben szakoktatóként tevékenykedett. 1952-ben az Edelényben frissiben felállított járási könyvtár igazgatójának nevezték ki; mely funkciót nyugdíjazásáig, 1992 szeptemberéig látta el. Kezdetben a könyvtár egy magánlakásban kapott helyet. 1966-ban az elsők között szerzett diplomát könyvtár-történelem szakon a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem levelező tagozatán. Kitartó munkája eredményeként készült el 1963-ban a járási könyvtár új épülete, mely részben (felújított formában) ma is otthona az összevont közművelődési intézmény könyvtárának. Részt vett a Borsodi Tájház létrehozásában, elindításában. 1984-ben Szabó Ervin Emlékérem kitüntetésben részesült. Negyven éven keresztül volt szervezője, irányítója Edelény és vonzáskörzete könyvtárügyének. Sok kistelepülésen az ő kezdeményezésére és szervezésében alakult meg a könyvtár. Könyvtárigazgatóként nagy hangsúlyt fektetett a város és a Bódva völgye helytörténetének feldolgozására, sokat publikált, ő indította útjára az Edelényi Füzetek helytörténeti kiadványsorozatot és több kötetének szerkesztője, írója volt. Haláláig vezette a népszerű kertbarát kört. Nevét az edelényi Szent János Görögkatolikus Gimnázium könyvtárterme vette fel és örökítette meg az utókor számára.
Írásai:
- Edelény és környéke
- Az élet útjain
- A Miklós Gyula Kertbarát Kör 25 évéből
- Az edelényi Járás Könyvtártörténete 1966-ig
- Petőfi emlékkönyvtárak az edelényi járásban
- Petőfi emlékkönyvtárak Lak községben
- A hangácsi példa
- Meghalt Hlebick János, a könyvtár öreg mecénása
- Az 1905 és 1910 között működött égerszögi olvasókör életéből
- Szentsziráktól bartókfalváig
- Városunk Edelény
- Balázs Ferenc (1897-1987) a néptanító s költő
- Miklós Gyula halálának 100. évfordulóján
- Méhésztalálkozó Edelényen
- Borverseny Edelényben
- Szakértelemmel szőlészkednek
- Olvasókörök találkozója Edelényben
- Újra otthon
- Minőségi nedűk versenye
- Bódva-völgyi könyv- és könyvtártörténeti gyűjtemény Égerszögön
- Aki legyőzte a filoxérát
- Cigány népfőiskola Edelényben
- Méhésztalálkozók a Bódva völgyében
- Szögliget költő fia
- Felújítják az első világháborús emlékművet
Kitüntetései:
Kiváló Népművelő kitüntetés, Budapest (1972)
Szabó Ervin emlékérem (1984)
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat oklevele (1983)
Istvánffy Gyula díj (1986)
Honismereti Emléklap (1994)
Edelény Közösségéért Emlékplakett (1975)
Edelényért Emlékplakett (1992)
„Pro Urbe Edelény” (1995)
Laki-Lukács László
Helytörténész, könyvtáros, népi vászonszövő. Az ő szavajárásával szólva: Honismerész.
1953. július 10-én született Miskolcon, 2017. augusztus 1-jén hunyt el.
A Debreceni Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtár szakán szerzett diplomát 1975-ben, majd az ELTE BTK könyvtár szakán 1983-ban.
1972-74 között az Edelényi Járási Könyvtárban könyvtáros, majd 1974-től 84-ig a kurityáni művelődési ház könyvtárvezetője. 1984-86-ban a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsa Központi Könyvtárának igazgatója, 1986-tól 92-ig az edelényi Izsó Miklós Gimnázium könyvtáros tanára.
A Borsodi Tájház alapítója, szervezője. Az ő nevéhez fűződik a tájház jelentős gyűjteményeinek létrehozása (Hodossy kovácsműhely, Kachelmann Róbert féle textil és csipkegyűjtemény stb.
1994-től Laki-Lukács László (ekkor vette fel a Laki előnevet, gyerekkorának kedves lakóhelye, Lak tiszteletére).
1992-94 között az edelényi Városi Könyvtár igazgatója, majd 1999-ig a városi művelődési intézmények igazgatója.
Szerkesztette az Edelényi Füzetek helytörténeti kiadványsorozatot és A Borsodi Tájház közleményei című periodikát.
2000-2002 között az edelényi összevont művelődési intézményben a Borsodi Tájház munkáját szervezte, 2003-tól szellemi szabadfoglalkozású.
Számos könyve és cikke jelent meg Edelényről és a Bódva völgyéről.
A könyvtáros életút mellett rendkívül gazdag közéleti tevékenység jellemezte, számos társaságnak, egyesületnek, szövetségnek, alapítványnak tagja volt. (Magyar Könyvtárosok Egyesülete Borsod Megyei Szervezete, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület, Magyar Néprajzi Társaság, Pulszky Társaság, Kazinczy Ferenc Társaság, Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület, Galyasági Településszövetség, Csereháti Településszövetség, Magyarországi Tájházak Szövetsége, Edelényi Városszépítő Egyesület, Vox Provinciae Alapítvány). Egyházközségében presbitériumi tag, más egyházközségekben tiszteletbeli presbiter.
Kitüntetések:
1980. KISZ KB Dicsérő oklevél
1984. A Művelődési Miniszter Dicsérő Oklevele
1986. A Népművészet Ifjú Mestere cím
1999. Kiemelkedő Honismereti Munkáért Emlékérem
2000. Edelény Város Önkormányzata Díszoklevél
2007. Sebestyén Gyula Emlékérem – Kimagasló honismereti munkáért
2012. április 20. Forster Gyula-díj és Emlékérem – A Magyar Műemlékvédelemért
2015. Bél Mátyás Emlékérem – Honismereti Munkáért
2015. augusztus 20. Szinnyei József-díj
Könyvek, kiadványok:
Laki-Lukács László (szerk.): A Borsodi Tájház közleményei
Laki-Lukács László: A laki temető: egy csereháti falu sirjel története (1994)
Laki-Lukács László (összeáll., szerk.): A császtai Lónyayak (Edelényi füzetek/10.) (1995)
Laki-Lukács László (összeáll., szerk.): Ragályi Tamás (Edelényi füzetek/13.) (1995)
Laki-Lukács László (összeáll., szerk.): Varga Gábor harminc éve tanár és szakíró (1995)
Laki-Lukács László, Hadobás Pál (összeáll.): Bors népének örökében: A Bódva mente történeti hagyományaiból (1996)
Laki-Lukács László (összeáll.): Talentumom megőriztem, gyarapítottam (Edelényi füzetek/15.) (1996)
Laki-Lukács László (szerk.): Kószál, „Lélekcsóválva”: Fecske Csaba 50 éves (1998)
Laki-Lukács László (gyűjt.): Szőttesek, keresztszemes vászonhímzések Lakon, 1890-1925 (1998)
Laki-Lukács László (szerk.): Millenniumi bódva-völgyi képeskönyv (2000)
Laki-Lukács László (összeáll., szerk.): A Hodossyak: egy edelényi kovácsdinasztia történetéből (2001)
Laki-Lukács László (összeáll.): Fazekasság (2002)
Laki-Lukács László (gyűjt.): Maradjon örök emlékezetben: tanulmányok Lak népéletéből és művelődéstörténetéből (2004)
Laki-Lukács László, Koleszár Krisztián, É. Kovács Judit: Népi díszítőművészet Dél-Gömörben és Dél-Tornában (2004)
Laki-Lukács László: Edelény templomai és egyházközségei az elmúlt 1000 évben (Borsodi téka 1.) (2005)
Laki-Lukács László: Nyomár (2005)
Laki-Lukács László: Szőlőhegyek Edelényben (2005)
Laki-Lukács László: Borsodszirák: fejezetek a település művelődés- és helytörténetéből (2006)
Laki-Lukács László: In memoriam Diczházi Bertalan: egy szalonnai fiú életútja a kormányfőtanácsadói székig (2007)
Laki-Lukács László: Kegyelmi kérvény: Laki-Lukács Lászlótól, Laki-Lukács Lászlóról (Borsodi téka 2.) (2008)
Laki-Lukács László (szerk.): Hit, remény, szeretet: Vajányi Lajos református lelkész és tornai esperes élete és kora (2015)